Az eleki Római Katolikus templom története Az eleki Római Katolikus Templomról képek Az eleki Római Katolikus Plébánia története Az eleki Római Katolikus Plébániáról képek Az eleki Római Katolikus Temetőről Eleki Római Katolikus Plébánosok 1734-től napjainkig Reibel Mihály eleki Plébános országgyűlési képviselő Harruckern János Iskolaközpont Harruckern János eleki iskolájáról Eleken a Németek kitelepítésének az emlékműve Hasznos LinkekHarruckern János Iskolaközpont Gyula Harruckern János békéscsabai Iskolája Harruckern János eleki Iskolája Báró Harruckern János György élete
Harruckern János György báró (németül Johann Georg Freiherr von Harrucker) (Schenskenfeld, 1664. március 25. - Bécs, 1742. április 28.) német származású magyar nagybirtokos.
Apja takácsmester volt. Iskoláit Steyrben és Linzben végezte. Először 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél vállalt hivatalt, mint számtiszt. Hamarosan a főhadbiztossághoz került, ahol a hadsereg élelmezési biztosa lett. A hadseregnél végrehajtott élelmezési reformja jelentős megtakarításokat eredményezett az udvarnak, mely elismeréséül III. Károly magyar királytól előbb udvari kamarai tanácsosi tisztséget, majd később bárói címet kapott. Ezzel járt a kincstárra visszaáramlott, gazdátlanná vált javak juttatása is Békés vármegye, Csongrád vármegye és Zaránd vármegye területén. Többek között az ő tulajdonába került a gyulai vár is. 1729-től főispán volt Békés vármegyében. Szervezői tehetségének, pénzügyi és gazdaságpolitikai ismereteinek segítségével látott tervei megvalósításához: új falvakat létesített, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Első és legfontosabb alkotása a betelepítések keresztülvitele volt. A Nógrád, Gömör, Hont, Zólyom és Pest vármegyéből telepített szlovák jobbágyokat, valamint a Németországból érkező telepeseket jelentős kedvezményekben részesítette: az egyházi tizedet megvette és örökre nekik ajándékozta, a földesúri járadékot időre szóló szerződésben állapította meg. Humánus bánásmódjának hamar híre terjedt, így a betelepülők seregestül igyekeztek uradalmaiba. A földeket művelés alá vette, szőlőskerteket létesített, beindította az állattenyésztést. Békéscsabán 1910-től 1962-ig, majd 1992-től utca őrzi emlékét. 1993-ban a Városháza földszinti folyosóján emléktáblát avattak tiszteletére. Gyulai székhellyel közoktatási intézményt neveztek el róla 2007-ben. Ezt a honlapot Karácsonyi Zsolt Készítette 5742 Elek Bajcsy-Zsilinszky utca 15.
|